A Mederjárók Jelentik #018

Sziasztok,
 
Ez a Susnyás Transmissions hírlevele, egy esszészerű összefoglaló az alapján, amit az elmúlt néhány hétben figyelemre érdemesnek találtam az interneten. 

Először is köszönöm a reakciókat a legutóbbi, videós hírlevélre (itt találod a weben, ha esetleg kihagytad, szerintem érdemes egy próbát tenni vele). 

Másrészt, most csütörtök este van, szóval egy kicsit változik a Mederjárók Jelentik koncepciója. Mostanáig pénteken vagy szombaton igyekeztem küldeni ezeket a leveleket, az eredeti szándék szerint mindig az elmúlt hét gyűjtését megosztva veletek. Mostantól az lesz, hogy a hírlevelet akkor küldöm ki, amikor elkészül, vagyis ha megvan az öt pont és kész a szöveg, akkor rögtön megy is.

Ezzel a pénteki (szombati) munkablokk felszabadul és reményeim szerint egyéb tartalmakkal tudok majd nektek szolgálni ennek köszönhetően. A múltkori videó már egy óvatos lépés volt ebbe az irányba. 

Az elmúlt hónapokban ritkábban jelentkeztem többféle ok miatt, de közben a mai jelentés anyagán túl még 17 link várja, hogy megosszam veletek, és persze bármikor érkezhet újabb. Szóval nem az ihlet vagy a kedv hiányzott, és valószínűleg elég hamar jelentkezni fogok a következő jelentéssel.

Ennyit a metáról, jöjjenek a linkek.



1. A magyar irodákban is megjelentek a robotok, és gyorsan megváltoztatják a munkát

“Robotikus folyamatautomatizálásnak” hívjuk azt, amikor egy szoftvernek meg tudod mutatni, hogy milyen (egyszerű, mechanikus, copy-paste) feladatot végzel el, és azt utána megismétli. Nem tűnik atomfizikának, nem kell hozzá kvantumszámítógép, mégis a 2020-as évekig kellett várni, hogy lendületet kapjon, és súlyos tízmilliókat takarítson meg az OTP-nek.

Az ígéret az, hogy a bürokratikus szüttyögésekkel nem kell diplomás emberek idejét pazarolni a továbbiakban.

A rettegés az, hogy ezzel a munkaerőpiac nagy részének alávágunk.

Hamarosan súlyos kérdésekkel nézünk szembe, mint emberiség, például hogy tényleg érdemes -e úgy tenni, mintha lenne értelme a ma munkának nevezett tevékenységek baromi nagy részének? Ennek a folyamatnak két (végletes) kimenetele van, az egyik a kommunisztikus tech utópia (a gépek dolgoznak, mi meg festegetünk, metszegetünk, falat mászunk), a másik az egyenlőtlenségi disztópia, ahol a szerencsések csinálják ugyanezt erődvárosokban és bunkerekben, a kevésbé szerencsések pedig törzsi társadalmakba verődve ölik egymást a szűkös erőforrásokért. A G7 cikke abszolút nem erről szól, csak jelezni akartam, hogy a mederjárók számára ez egy kulcsfontosságú téma, amivel biztosan sokat foglalkoznak még majd a jelentéseikben.

“A technológia az utóbbi pár évben jelent meg a legnagyobb magyarországi cégeknél, jellemzően globális cégcsoportok itteni szolgáltató központjaiban (azaz SSC-kben), illetve bankoknál. Több ilyen vállalatnál már elindult a cégműködés átalakulása, a technológia elterjedése azonban még kezdetleges nálunk.

Az RPA-nak hiába lesz jelentős hatása a magyar társadalomra a következő években, az általam megkérdezett szereplők nem tudnak a magyar helyzetről szóló átfogó kutatásról, a közbeszédben lényegében egyáltalán nem jelenik meg a jelenség, és a legtöbb cégvezető sem hallott még az RPA-ról.”

A cikk beszél viszont arról, hogy az egyik legmenőbb RPA szoftver, a UiPath, az nem Szilícium-völgyből bukkant elő, hanem Bukarestből! A cucc olyan szinten nem “ígéret”, hogy a cég alapítója, Daniel Dines pedig Románia leggazdagabb embere lett. (esettanulmányos cikk itt)

Ez kicsit olyan, mintha nálunk nem Mészáros Lőrinc lenne a leggazdagabb, hanem mondjuk Árvai Péter Prezi CEO, vagy a cápákközöttös Balogh Péter (Nav’N Go alapító).

Az OTP esetében annyi az érdekes, hogy egy hirtelen kormányzati döntésre kellett úgy reagálni, hogy tudták, hogy képtelenség lesz fennakadások nélkül kezelni a helyzetet. Ez a külső nyomás sarkallta őket az innovációra, és fenomenálisan sikerült megoldani a feladatot automatizálással.

Egyébként a robotok hatásának van egy ilyen népszerű narratívája:

“Szoleczki Zoltán azt mondta, hogy az OTP Banknál nem bocsátottak még el embert az így felszabaduló munkaórák miatt, és nem is terveznek ilyesmit. „Jelenleg inkább az a probléma, hogy nincs elég kollégánk az idő hiányában hátra sorolt, de nagy hozzáadott értékű célok megvalósításához. Sokkal több projektötlet merül fel, mint amennyi kapacitásunk van. Ha viszont kiváltunk egy folyamatot robotokkal, akkor a munkavállaló kreatívabb, értékteremtő feladatokkal foglalkozhat” – mondta.”
  
Összességében én is izgatottan várom, milyen lesz, amikor nem cikkírásból élek, hanem cikkíró robotok felügyeletéből, és már most is használok két olyan szoftvert, ami AI alapú. De ennek a sztorinak akkor is többféle kimenetele lehet, már középtávon is. 

2. Graham Hancock – The War on Consciousness BANNED TED TALK

Ez a “betiltott” TED Talk ugyanazt a provokatív teóriát szedi elő, amit egy korábbi jelentésben már érintettünk amikor a lappföldi légyölő galóca-sámánok és a Mikulás kapcsolatáról esett szó, vagyis, hogy a természetben fellelhető pszichedelikus növényeknek könnyen lehet, hogy kulcsszerepe van az emberi elme és kultúra evolúciójában. Emellett sok szó esik arról is, hogy ezek az anyagok mennyire helytelenül vannak kezelve a mai kultúránkban. Bizonyos pszichedelikumok terápiás alkalmazásának legalizálása a küszöbön áll, úgyhogy erről még sokat fogunk hallani a következő években.  

3. Chemical weapons in Baltic Sea an ‘urgent threat’

A második világháború óta hatalmas tömegű vegyi és konvencionális fegyver rohad a Balti-tenger mélyén, és hát ez probléma, gondolja az a 39 EU parlamenti képviselő, akik levélben fordultak Von Der Leyen asszonyhoz, hogy esetleg nem kellene tovább mérgeznünk magunkat ezekkel. 

Elég beteg az egész, úgy került felszínre az ügy (ha!), hogy az ukrán hírszerzés szólt, hogy esetleg oda kéne figyelni a Nord Stream 2 gázvezeték tengerfenéki szakaszán, a Dániához tartozó Bornholm szigetnél, nehogy felkavarodjon a trutyi a mélyben.

Bornholm egyébként, a Google Maps szerint, így néz ki:















Az itt élőknek saját identitásuk van, bornholmiaknak tartják magukat, jelentékeny függetlenedési hajlammal. A nyelvük elég jelentősen különbözik a dántól. Népességük nagyjából 40 ezer.

Szóval ezeken a partokon ázik a toxikus hadianyag. A gázcsövet építő orosz hajók legénységének például atropint adagoltak ki, biztos ami biztos. Az atropin az idegmérgezés hatásait enyhíti.

Az ukránok szerint a hajók horgonyai okozhatnak gondokat, például. 

Az Északi Áramlat Oroszországból szállítana gázt egyenesen Németországba, végig a tengerfenéken.

4. Step into my (home) office 

Szuper fotóriport arról, hogyan élték meg embertársaink a karantént.

Néhány szereplő:

Ava, a teheráni virágkötő (ex-angoltanár)

Emil, a biskeki logisztikai szakértő




Nancy, az ecatepeci ranchera énekes, aki virtuális szerenádadásból tartotta fent magát a lezárások alatt

a filippinó call centeres anyuka,

a thai online séf, aki multitól lépett ki

a bangladesi marketinges,

a dél-afrikai prédikátor,

és így tovább. Borzasztó furán ismerős arcok és élethelyzetek, mindenki online, mindenki home office, nyomják az életet, ahogy lehet. 

5. József Attila – Nem én kiáltok


Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe –
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.



Ez volt a mederjárók tizennyolcadik jelentése. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük